Hétfőre virradó éjszaka meggyilkoltak egy középkorú asszonyt és megsebesítették annak 13 éves lányát.

Az elkövető(k) berúgtá(k) az ajtót és egyből tüzet nyitottak. Az asszonyt fejen és mellkason, lányát nyakon és arcon érte a találat.

Hasonló történt Tiszalökön ahol egy dolgozni induló férfit lőttek agyon és Tatárszentgyörgyön is, ahol egy apával és 5 éves kisfiával végeztek.

Zsigerből elborzadunk, ha egy embertársunk meggyilkolását kell feldolgoznunk, de ha az áldozat egy gyerek, ott minden racionalitás leblokkol.

Idő sincs arra, hogy az ember magához térjen, jön a következő hír: Magukat fontosnak gondoló prominensek a helyszínre sietve így nyilatkoztak: A bűntett mögött nem állhat más, mint rasszista indíték.

Ezzel az alaptalan ostoba kijelentéssel nem az a legnagyobb baj, hogy a nem cigány társadalmat kollektív bűnösnek minősíti. Évek óta ezt kapjuk, hozzá vagyunk már szokva. A legnagyobb baj az, hogy a teljesen indokoltan rettegő cigányság félelemmel telt dühét a nem cigány emberekre irányítja. Az indulatok valóban hamar elszabadultak, a környék lakói kis híján a sajtósokon vezették le dühüket.

 

A húr pattanásig feszült.

 

A normákat követő társadalom torkig van azzal, hogy az évek óta puhuló törvények és a végtelen hosszúságú bírósági eljárások a törvény betűit mezei útmutatóvá züllesztik pokollá téve ezzel a normát betartó emberek életét. A normákat teli talppal taposó gazemberek pedig egyre inkább tisztában vannak "lehetőségeikkel" és nem restek élni is ezzel. Teszik mindezt úgy, hogy a törvény és annak hibái, valamint a tematizált közbeszéd kettős pajzsa mögé lépve már a lebukás után sem védekeznek, inkább ellentámadást indítanak. Bűnüket mentegetve nem ritkán származás mögé bújva vádolnak rasszizmussal, óriási kárt okozva ezzel a cigányság nagyobb hányadának. Ők támadják a társadalmi normák mentén élő embereket és egy-egy abszurd alkalommal még az is kiderül, hogy nekik volt "igazuk".

Ha van olyan árok, ami egy ország társadalmát kettéosztva a legkevesebb kárt okozza magában a társadalomban, talán a fönti lehet az. A normákat betartók és be nem tartók elválása.

Az elmúlt évek talán legnagyobb tragédiája az, hogy bár nálunk a fönt leírt folyamat ment végbe, a törésvonal mégsem a leírtak mintájára jelent meg. (A képlet ennél persze jóval árnyaltabb, de a lényeg talán kivehető.) Helyette cigány, nem cigány árok jutott nekünk osztályrészül. Az tematizált közbeszéd megalapozatlanul és aljas módon irányítja a cigányság dühét a kollektív rasszizmussal vádolt nem cigány társadalomra. Ezzel párhuzamosan a már Kádár idején kisiklatott cigányság legleszakadtabb tagjai (és a ritkán említett nem cigány leszakadtak) az egyre romló életkörülmények, a puha jogszabályok, lomha bíróságok és az irányított közbeszéd álszent hálója mögé bújva törvényszerűen lépnek a rossz útra, ezzel kivívva a többségi társadalom jogos ellenszenvét.

 

Mindezt már annyira megszoktuk, hogy észre sem vesszük, mennyire túlfeszült a húr.

 

Eszembe jut a közelmúlt egyik eseménye. Egy kerepesi diáklány megverése. Ahol zömmel cigány fiatalok megaláztak és megvertek egy nem cigány lányt és mindezt videóra vették.

A felvétel hogy hogynem két videó megosztóra is felkerült. Ami ezután történt hátborzongató volt. A kommentek egyre szaporodtak és egyre durvábbá váltak. A kommentelők néhány perc alatt kiderítették a helyszínt és az elkövetők személyét. Innen már nem volt megállás. Egyre többen írták, hogy azonnal indulnak a helyszínre leszámolást tartani. Ez szerencsére nem történt meg, talán mert szóban mindenki bátrabb, mint tettleg. De ha egyszer megtörténik az amitől talán nem csak egyedül én félek, valahogy így fog elkezdődni.

És most itt szaglik a kislétai tragédia. Ahol a szájzárat érdemlő idióták minden alap nélkül rasszizmust kiáltottak és nem sokkal később a félelem és a düh a sajtó munkatársain csattant.

Rasszizmust kiáltanak egy olyan gyilkosságnál, amiről semmit sem tudnak. Ahol jól szervezett profi gyilkosok biztos kézzel ölnek.

Vajon mi lett volna ha éppen Cseh Laci jár arra kopasz fejével túrabakancsban? És miért van az, hogy mindezt végig gondolva Szögi Lajos értelmetlen halála jár a fejemben?

 

Ha a prominensek alap nélkül beszélnek rasszista indítékról, akkor nekem is engedtessék meg, hogy eljátsszak néhány lehetőséggel.

Az elkövetőket kereshetnénk például a Szlovák titkosszolgálat környékén. Nem ez lenne az első alkalom, hogy mocskos eszközeikkel formálni akarnák hazánk folyamatait.

Arról nem is beszélve, hogy mennyire hasznos lenne Szlovákiának, ha a nemzetközi figyelem nem a nyelvtörvénnyel foglalkozna hanem egy magyarországi mészárlásról, amit rasszista népirtásnak lehet öltöztetni.

Aztán megvizsgálhatnánk az Orosz verziót is. E tekintetben szintén történtek már hajmeresztő dolgok. Például a MOL részvényszerzés, ami csakis az UD Zrt. kiiktatásával történhetett meg. A Déli Áramlatra gondolok, ami az utóbbi időkben igencsak háttérbe szorult a Nabuccoval szemben. A KGB egyetemes Laborcra is gondolok, akinek távozása kellemetlenséget jelenthetett egyeseknek. A zavarkeltés így több célt is szolgálhat és az orosz szolgálatok sosem az eszközeik megválogatásáról voltak híresek.

De gondolhatunk akár a a saját szolgálatunkra is. Amely egyre több megmagyarázhatatlan dolgot hagy maga után. Politikai befolyásoltsága megkérdőjelezhetetlen. Vajon nem lenne jó ilyen viharos időkben elterelni a közfigyelmet és a hős ruhájában látszólag mindent elkövetni a magyarok nyilai az elkövetők kézre kerítéséért?

És bizony joggal gondolhatunk közös akcióra is. Ahol két ország döntéshozói húznak hasznot a magyar tébolyból. Erre enged következtetni, hogy a szolgálatok nagyon nem akarnak bevonódni a nyomozásba. Épp annyira hihető a rasszista verzió, mint a külföldi végrehajtás hazai jóváhagyás mellett.

A fenti lehetőségek mögött két cél húzódik meg. Az egyik: Elterelni a közvélemény figyelmét, mi több a magyar társadalmat egymás ellen fordítani, hogy eszünkbe se jusson mással foglalkozni. Míg a másik: Lekötni a magyar igazságszolgáltatás és a sajtó figyelmét, nyilván azért, hogy valami más förtelmet nagyobb sikerrel lehessen végrehajtani.

És itt maradt az utolsó lehetőség, amit oly nagy lelkesedéssel emlegetnek nagyjaink. A rasszista indíték. Mely szerint néhány intellektuálisan túlfűtött, személyes sértettségen átesett egyén fegyvert szerzett és a tettek mezejére lépett. És nem a Cozma gyilkosságot elkövető félállatokat vadásszák, hanem ártatlan cigány embereket. Nyilván ez a legvalószínűbb. Szereztek legalább egy tucat fegyvert és biztos kézzel olyan precízen hajtották végre a sorozatot, hogy immár száz rendőr és az FBI is tárt karokkal mered a semmibe. Biztosan így történt.

 

Maradjunk annyiban, hogy egyik lehetőséget sem tudjuk cáfolni, de megerősíteni sem.

 

Az viszont biztos, hogy a folyamatos rasszistázással, terroristázással és a közrend tönkretételével egymásnak eresztettek minket. Pengeélen táncolunk az elemi borzalom fölött, pedig nincs egymással bajunk. Bajunk a normákat be nem tartókkal van. Meg azokkal, akik járhatóbb úttá teszik a normák átlépését, mint a normák szerinti küzdelmes boldogulást. Bajunk leginkább azokkal kéne hogy legyen, akik egymásnak eresztenek minket közvetlenül és közvetve!

Akik több száz robotzsarut vezényelnek egy gazdatüntetésre de képtelenek megvédeni a vidéki embereket. Akik bár rasszizmusról fröcsögnek, a hónapok óta tartó nyomozásból semmi eredményt sem tudtak felmutatni. Ezért egyre több indulattal viseljük  az uszító "rasszista indíték" köztudatba hazudását és védtelenségünk csúfos és tragikus példáit.

 

Csak abban bízhatunk, hogy ki tudunk tartani még egy kicsit. Felismerjük a fejünk fölött munkáló mesterséges uszítást és türelemmel tudunk lenni egymás iránt.

És bízunk benne, hogy egyszer talán eljön az a nap, amikor megtudjuk, miféle erők álltak a gyilkosságok mögött. Hogy mi volt az indíték és a cél. Hogy egyáltalán jó helyen keresgéltünk-e amikor itthon kerestünk.

És talán majd az az idő is eljön, mikor a körülményeink rendeződnek, problémáink feloldódnak, és döbbent undorral tekintünk vissza a mögöttünk hagyott két részre szakított világra.