Miért ne jelenhetne meg az állam a piacon mint szereplő?
Kezdek egy szemléltető példával.
Az OTP Bank 2008 első 9 hónapjában 298,3 milliárd adózott nyereséget ért el, de a válsággal sújtott 2009-es évben sem nagyon úszhatja meg 150 milliárd alatt.
Úgy alles zusammen a bankszektor hatalmasat tarol, hatalmasat tarolt. Mi kell egy bankhoz? Pénz és szaktudás, semmi ördöngősség.
Ugyan miért ne léphetne be az állam is szereplőként erre a területre? Miért ne juthatna az államnak is (helyesbítek, nekünk!) egy szelet a hatalmas tortából?
A pénz adott a szaktudás pedig beszerezhető. Ha az állam belépne erre a területre, több opció közül is választhatna, a mikor mit diktál a szükség elvén. Most épp azt diktálná, hogy lépjen be és szabályozzon, máskor, hogy profitot szerezzen. Most mondhatná, hogy Anyátokat 10% a jelzálog hitelezés kamata én odaadom a polgáraimnak 6%-ért! Még igy is keresek rajta, ráadásul meglódítom a stagnáló ingatlanpiacot, amivel munkahelyeket teremtek, azaz adóbevételt növelek és kiadást csökkentek. Ráadásul ezzel jelzem a többi szereplőnek, hogy a további talpon maradás, etikus profitképzést követel. Bajlódjon Üzbegisztán az etikai kódex nyűgeivel, én okosabban csinálom.
Ha pedig a piaci szereplőknek ez már sok és elkezdenek elszállingózni (és a szociális körülmények is optimálisak) akkor lazítok a gyeplőn. Ráállok a profitra, magasabb kamatra adok kölcsönt és alacsonyabb kamatot fizetek a betétek után. A piaci szereplők megmaradnak én pedig növelem a bevételem, azaz növelem az államkasszába áramló pénzt, amit tetszés szerint felhasználhatok pl. gazdaságösztönzésre, szociális kiadásokra.
A bankszektor csupán egyetlen példa. Szinte minden területen ugyanilyen hatékony lehetne az állam szerepvállalása ha...
Ha szigorú keretrendszerben kénytelen működni.
Itt-ott feldobtam ebből az ötletből néhány szösszenetet. Zömmel a következő reakciók születtek: Feltaláltam a kommunizmust, ugyanúgy lerabolják az állami vállalatot, mint a többi meglévőt, nem lesz hatékony / kicsinálja a piacot
Az ötlet célja nem a piac kiiktatása, hanem a piac korlátlan uralmának korlátok közé terelése ÉS a bevételek növelése, amit tetszés szerint lehet felhasználni. Cél hogy a profitot lefölöző szereplők mellett az állam is megjelenjen. A kommunizmus kizárta a piacot és elbukott. A neoliberális piacgazdaság kizárta az államot és ideje belátni, hogy elbukott. Kell hogy legyen középút amit talán erre érdemes keresni.
Marad még egy sarkalatos kérdéskör: Épp úgy lerabolják, mint a többit, veszteséges lesz, mint a többi, dilettáns lesz, mint a többi állami szereplő.
Tudtommal az SZRT. kivételével nem nagyon van nyereséget termelő állami vállalatunk. Leginkább azért mert mára csupán közszolgáltatásokat ellátó állami vállalatok maradtak melyek működése nem a nyereségről szól sem itthon, sem máshol a világon. Ha nem csak a közfeladatok terepén jelenne meg az állam, épp úgy képes lenne profitot képezni, mint a piaci szereplők, ráadásul ha baj van az adott területen, képes hatékonyan beavatkozni.
Lerablás, dilettantizmus probléma: Vegytiszta és mindenki számára áttekinthető keretek között kell működtetni az állami cégeket. Szerintem most sem (csak) a dilettantizmustól betegek az állami vállalatok, hanem a szándék hiányától. A közérdek helyett magánérdek érvényesül az állami cégeknél (is) így az állami cégek javai (köztulajon) magánérdekek játékszerévé válnak. A dilettantizmus pedig abból fakad, hogy politikai ráhatással állami cégekbe ejtőernyőznek a káderek akiknél nem a szakértelem, hanem a személy a fontos. Ha szigorú, de ésszerű keretrendszerben engednénk állami szereplőket a piacra, kifejezetten a bevétel növelése és a köz érdekében, ez a probléma kiküszöbölhető. Csak az általunk megálmodott szabályrendszeren múlik, hogy engedjük-e szerepelni az állami cégeket közbeszerzésen, vagy sem. Hogy kit engedünk állami cégben dolgozni és kit nem. Csak a szabályrendszeren múlik, hogy hogyan díjazzuk a hatékony működést (teljesítmény orientált szemlélet) és hogyan büntetjük a szándékos károkozást (keményen). Itt határozható meg, hogy mennyire engedjük beavatkozni az államot a piac folyamataiba.
Ezek már mind "hogyan" kérdések, melyek kidolgozhatóak.
Az én kérdésem a miért? Pontosabban miért ne? Miért ne jelenhetne meg az állam szereplőként a piacon?
Mivel nincsenek ilyen jellegű ismereteim, el tudom fogadni, ha hozzáértő emberek funkcionálisan mutatják meg, miért halott az ötlet, bár ennek ellent mondana számos ország hasonló tevékenysége.
De ha csak a szándék hiányzik, azon könnyű segíteni.
Mit gondoltok?
